Alan Alexander Milne

A. A. Milne Angol k�lt�, reg�ny�r�, dr�ma�r� �s publicista. Alan Alexander Milne 1882. janu�r 18-�n sz�letett Londonban. Apj�nak mag�niskol�ja volt, melynek tan�ra volt egy ideig H. G. Wells is, aki Milne atyai j�bar�tja lett. Milne matematik�t tanult a cambridge-i Trinity College-ben. Miut�n 1903-ban diplom�zott, �gy d�nt�tt, hogy �r� lesz. Essz�i �s versei a h�res angol �lclapn�l, a Punchn�l �s a Jame's Gazette-ben jelentek meg. 1906-t�l a Punch seg�dszerkeszt�jek�nt dolgozott. Els� reg�nye, a Lovers in London (Londoni szerelmesek), melyet H. G. Wells tan�cs�ra �rt, 1905-ben jelent meg. K�vetkez� k�tet�ben a Punchba �rt �r�sait gy�jt�tte egybe. Az 1910-es �vekben els�sorban mint dr�ma�r� v�lt ismertt�. Legnagyobb siker�t az 1919-ben bemutatott Mr. Pym tov�bbmegy c�m� v�gj�t�k�val aratta. 1913-ban feles�g�l vette Dorothy de Selincourtot. Egyetlen fiuk, Christopher Robin 1920-ban sz�letett. Milne az els� vil�gh�bor�ban a h�rad�sokn�l szolg�lt. 1916-ban Franciaorsz�gba k�ldt�k, ahol a titkosszolg�lat sz�m�ra �rt propagandaanyagokat. A h�bor� ut�n, az 1921-ben �rt, a Kaland a n�sz�ton c�m� v�gj�t�k�val robbant be �jra a k�ztudatba. Dr�m�it egyar�nt j�tszott�k a londoni West End �s a New York-i Broadway sz�nh�zai. Az anyagi siker sem maradt el, Milne 1925-ben megv�s�rolta a sussexi Cotchford Farmot. 1922-ben jelent meg A V�r�s H�z rejt�lye c�m� detekt�vreg�ny-par�di�ja. K�s�bb �rt m�g t�bb krimit, ilyen az 1933-ban megjelent Micsoda n�gy nap! c�m� reg�nye �s A negyedik fal c�m� dr�m�ja. Ez ut�bbib�l T�k�letes alibi c�men 1992-ben film is k�sz�lt. �rdekl�d�se a h�bor�ban �t�lt sz�rny�s�gek �s a csepered� fia miatt is egyre ink�bb a gyermekkor �rtatlan vil�ga fel� fordult. 1924-ben Amikor m�g kicsik voltunk c�men egy gyermekeknek sz�l� versesk�tettel jelentkezett. 1926-ban jelent meg legh�resebb m�ve, a Micimack�, melyet eredetileg fia sz�m�ra �rt, a t�rt�netben fia j�t�k�llatai elevenednek meg. A Hat�vesek lett�nk (1927) c�m� k�tet�t a hat�ves Christopher sz�m�ra �rta. 1928-ban megjelentette a t�rt�net folytat�s�t, a Micimack� kuck�j�t. A Micimack� elk�peszt� sikert aratott. A legend�t Milne fi�nak volt a legnehezebb feldolgoznia. Christopher az 1975-ben megjelent, A R�bert Gida eml�kei: a Milne-h�z �s lak�i c�m� �n�letrajzi reg�ny�ben pr�b�lta felt�rni apj�val val� kapcsolat�t. Visszaeml�kez�s�b�l megtudhatjuk, hogy az apa, aki ezeket a csod�latos t�rt�neteket �rta, fia sz�m�ra eg�sz �let�ben megk�zel�thetetlen volt. 1952-ben Milne agym�t�ten esett �t, aminek k�vetkezt�ben h�tralev� n�gy �v�t mozg�sk�ptelen�l �lte le. 1956. janu�r 31-�n halt meg a sussexi Hartfieldben.

.:Magyar K�nyvklub.: